Kiemelt bejegyzés

Anya-lét és teremtésvédelem

Szia! Köszöntelek a blogomon. Több témával is foglalkozom majd ezen az oldalon. Az egyik az anya-lét és az oda vezető út, míg a másik a ter...

2016. február 23., kedd

Nagy utazás az ELÉG világába - 7. rész

Tegnap a vagyon és kapcsolataink volt a téma, ma a kapcsolatainkban való jelenlétünkről lesz szó.


"7. AZ EGYETLEN SZÜKSÉGES DOLOG
"...Útjukon betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába ..." –Lukács 10:38-42

Amikor megérkeztem a Belo Jardim nevű városba, egy 70 éves özvegyasszony, Dona Josefa adott szállást. Két évig voltunk szomszédok. A nap bármelyik szakában örült látogatásomnak, és sokszor találkoztam nappali szobájában más asszonyokkal, akiket szintén megragadott bölcsessége és humora. Örömmel tette félre a munkát, hogy az emberekre összpontosíthasson, mert ez volt számára a legfontosabb. Nem aggódott amiatt, hogy készüljön a látogatókra; tudta, hogy jelenléte a legfontosabb. "Mária ...odaült az Úr lábához, és hallgatta a szavait, Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket."
Én mindig jó előre meghívtam az embereket. Kitakarítottam, aggódtam, hogy elég lesz-e az ennivaló. Doña Josefa gyakran nevezett a lányának. Vajon mennyit tanultam második anyámtól? Lehet, hogy valami nagyon fontosat? Hogy eszeveszett készülődésem elvonja a figyelmemet vendégeimtől? Hogy ők akkor érzik leginkább otthon magukat, ha teljesen rájuk figyelek, a házimunkát félretéve? "Az Úr azonban így válaszolt: ...sok mindenre gondod van és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges..."
Sally Jacober"



Jót akarunk, de nagyon. És akkor néha bizony átesünk a ló túloldalára. És nem csak a vendégeinkkel. 
Így jár a feleség, amikor csillog, villog a ház, meleg étel kerül az asztalra, de a fáradtságtól már csak morcos feleletekre jut a férj felé. Így jár a szülő, amikor túlmunkát vállal, hogy a gyereket a sokadik különórára is járatni tudja, de látni már csak fényképről szokták egymást, vagy hétvégén, ünnepnapon, amikor már mondani sem tudnak egymásnak semmit. 
Valahol elvész a lényeg. A kapcsolatért vagyunk, de nem vagyunk jelen a kapcsolatban. Az eszközök válnak céllá. Néha meg kell állnunk és végiggondolni, hogy mi a fontos. Legyen ez a néha MOST. Ezzel a lélekkel, egy kis csendben gondoljuk át az alábbiakat.


"Mi a legnagyobb ajándék, amit az életembe belépő látogatónak adhatok?
Mikor találkoztam lenyűgöző vendégszeretettel valakinek az otthonában? 
Mivel érték el, hogy otthon érezzem magam?
Kinek a jelenléte old fel legjobban? Mit tesz az illető ezért?"


Az előző hét napban az ELÉG ÖRÖM területeit jártuk körül - életünk célja, életút lehetőségeink, döntéseinket megalapozó értékek, döntéseinkből fakadó öröm, pénz és öröm kapcsolata, vagyon és kapcsolataink, kapcsolatainkban való jelenlét. Egy kis visszatekintés után válaszoljunk az alábbi kérdésekre.

"Összefoglaló kérdések:
Mit tudtam meg önmagamról ezen a héten?
Tapasztalatgyűjtés közben mit élveztem a legjobban?
Mit találtam a legnehezebbnek?"
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése