Tegnap egy rövid csöndben arra kerestük a választ a BOCS Alapítvány
oldalán található elmélkedés-sorozat első részének keretében és
segítségével, hogy mi lehet egyéni életünk célja. Ehhez segítségül hívtuk azt a kérdést, hogy miben vagyunk jók, mire vagyunk alkalmasak, illetve milyennek látnak mások, akár az ellenségeink. Ma ennek az önvizsgálatnak az eredményével arra tekinthetünk rá, hogy milyen útlehetőségek állnak előttünk.
"2. CSAKNEM MINDENT NÉLKÜLÖZNI
"...Érte mindent elvetettem, ... csakhogy Krisztust
elnyerhessem ..." – Filippieknek 3:7-16
"A lelki élet titka az a hajlandóság, hogy csaknem
mindent nélkülözzünk" - ismeretlen szerző.
Észak-amerikaiként számomra a szabadság egyenlő a választási lehetőségekkel. Az egyik üzlet 135 féle gabonapelyhet árul. Ekkora választási lehetőség megbénít - hogyan tudnék ennyifélét kipróbálni?
Huszonévesen azt gondoltam, mindent meg tudok tenni; hosszútávon dolgozom az egyháznak, megházasodom és családom lesz, mások szolgálatának szentelem az életem, "normális" életet élek. Amikor 35 éves lettem, váratlanul rájöttem, hogy nemsokára eltűnik az életemből a gyermekvállalási lehetőség. Választásainknak következményei vannak. Mégsem bánom életem egyik döntését sem. Azzal, hogy szegény embereket segítek, más lehetőségeket kizárok az életemből. Mégis szabadabbnak érzem magam, mert nem aprózódom el azzal, hogy minden utamon felmerülő lehetőségnek utánajárok.
"Választásaimnak szabad utat hagyni" csak akkor tudok, ha nem kötelezem el magam hosszú távra életem során. Ha Jézust követem, el kell fogadnom, hogy az út szűk, a hűséggel nem jár együtt a vég nélküli választási lehetőség. De a szűk úttal vállalt határok a szükséges mederbe terelik energiáimat, hogy céllal és irányultsággal áramolhassanak. Ha hajlandó vagyok "csaknem mindent nélkülözni", egyedülálló, teljes és mély lelki elhivatottságot élhetek meg.
Észak-amerikaiként számomra a szabadság egyenlő a választási lehetőségekkel. Az egyik üzlet 135 féle gabonapelyhet árul. Ekkora választási lehetőség megbénít - hogyan tudnék ennyifélét kipróbálni?
Huszonévesen azt gondoltam, mindent meg tudok tenni; hosszútávon dolgozom az egyháznak, megházasodom és családom lesz, mások szolgálatának szentelem az életem, "normális" életet élek. Amikor 35 éves lettem, váratlanul rájöttem, hogy nemsokára eltűnik az életemből a gyermekvállalási lehetőség. Választásainknak következményei vannak. Mégsem bánom életem egyik döntését sem. Azzal, hogy szegény embereket segítek, más lehetőségeket kizárok az életemből. Mégis szabadabbnak érzem magam, mert nem aprózódom el azzal, hogy minden utamon felmerülő lehetőségnek utánajárok.
"Választásaimnak szabad utat hagyni" csak akkor tudok, ha nem kötelezem el magam hosszú távra életem során. Ha Jézust követem, el kell fogadnom, hogy az út szűk, a hűséggel nem jár együtt a vég nélküli választási lehetőség. De a szűk úttal vállalt határok a szükséges mederbe terelik energiáimat, hogy céllal és irányultsággal áramolhassanak. Ha hajlandó vagyok "csaknem mindent nélkülözni", egyedülálló, teljes és mély lelki elhivatottságot élhetek meg.
Susan Classen"
Mai csendünket arra érdemes használni, hogy egy kicsit végigtekintsünk a már mögöttünk lévő és a még előttünk álló lehetséges utakon. Elidőzhetünk azon, hogy egy-egy választás mivel járt a múltban és járhat a jövőben életünk bizonyos aspektusaira és kapcsolatainkra nézve.
Gondolatban meg is próbálhatunk járni a még nyitva álló lehetőségek közül egyiken másikon.
Végül azonban rá kell lépnünk az egyik útra. És csak egyre. Aztán azon haladni és a többi lehetőséget elengedni. Legalábbis egy időre.
Mert bizony a lehetőségek között választani kell. Ahogyan egy szép magyar közmondás tartja - melyet édesapám igencsak gyakran idézett gyermekkoromban -: egy fenékkel két lovon nem lehet ülni. Hát még többön - teszem hozzá én! Az úton járás áldozattal is jár. Az összes többi nem járt út jótéteményeitől való elesés áldozatával. Ezeket nélkülöznünk kell, hogy megnyerhessük azokat, melyeket az, és csakis az az út kínál, melyen járunk.
Induljunk hát neki a mai csendnek az alábbi kérdések segítségével! Ha nem vagy hívő, attól még van saját erkölcsi mércéd, alapvető belső értékeid. Ezek szerint elmélkedj az alábbiakon!
"Hogyan hatnak rám a körülöttem lévő választási lehetőségek?
A látható, tapintható jelenségeket megérteni egészen más, mint kapcsolatunk Istennel, aki nem látható, nem tapintható. Isten-kapcsolatunkban nem támaszkodhatunk mások mércéire. Ha őszinte kérdéseket teszünk fel önmagunknak, növekedni fog ez a tudatosságunk.
Életünk ideje véges, nem tehetünk meg mindent. Ha egyvalamit
választunk, gyakran le kell mondanunk más lehetőségekről. Akkor leszünk
elégedettek, ha alapvető választásaink alapvető értékeinket tükrözik.
Mondhatom-e őszintén, hogy Isten a legfontosabb az
életemben?
Életem során melyek voltak azok a választások, amelyek
Istennel való kapcsolatomat tükrözik?
Tölts ma 15 percet Istennel! Imádkozz, elmélkedj séta
közben, olvasd a Bibliát vagy írj naplót! Próbáld meg az Istennel töltött időt
napjaid állandó részévé tenni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése