Teremtésvédelmi
konferencia természetről, társadalomról, közösségről és felelősségről
Budapest – Bálna
2017. szeptember
30.
A 72 Tanítvány Mozgalom első nyilvános
bemutatkozása keretében szervezett konferenciát a fenti címmel dr. Erdő Péter
bíboros, prímás és Tarlós István főpolgármester fővédnökletével. A helyszín
jelképesnek is tekinthető: Jónást az Úr elküldte, hogy Ninivét megtérésre
hívja, de a próféta feladatát nem akarta vállalni, míg a cet gyomrában el nem
gondolkodott küldetéséről és Istennek való elköteleződéséről. Személyes
megtérése után már kész volt feladata véghezvitelére. A konferencia szervezői
ilyen személyes befelé fordulásra, megtérésre hívták a résztvevőket, segítve és
támogatva őket saját Ninivéjük felkeresésére. Ehhez az életre szóló küldetéshez
persze az egész nap során kiadós munícióval is szolgáltak. De haladjunk csak
szép sorjában!
Már a meghívás is rendhagyó volt. A konferencia
részletes programját, az előadók életrajzát és néhány gondolatébresztő cikket
tartalmazó konferencia
kiadványt előzetesen megküldték a résztvevőknek, kérvén őket, hogy ha
lehet, elektronikus formában olvassák és ne nyomtassák ki. A helyszín
megközelítésére a tömegközlekedést, vagy a gyalogos, biciklis módot ajánlották.
A bicikliseknek külön találkozójuk is volt Óbudán.
A hatalmas előadóteremben még a konferencia kezdete
előtt, majd a szünetekben lehetőség nyílt számtalan, a teremtésvédelem ügye
mellett elkötelezett szervezettel és tevékenységével való megismerkedésre is.
De mi is az a teremtésvédelem? Nos, röviden talán úgy fogalmazhatjuk meg, hogy
a teremtett világ és értékeinek, benne a természeti és épített környezet,
valamint az ember és csoportjainak védelme, megóvása, gyarapítása, ápolása.
Hiszen minden hívő embert az Isten a teremtett világ művelésére és őrzésére
rendelt, nem kifosztására és leigázására.
A tíz órakor kezdődő konferencia első blokkjában néhány köszöntő és
bevezető gondolatok hangoztak el.
Dabóczi Kálmán (72 Tanítvány
Mozgalom, MÉCS Családközösségek) szerint egész napunkat két Ferenc kíséri
végig. Ferenc pápa azért, mert Laudato sí enciklikája gondolataiból kiindulva
építkezett a program, Assisi szent Ferenc pedig legnagyobb apostola volt a
teremtés védelmének. A résztvevők mind nyitottak a szépre, a jóra, hiszen
elfogadták a meghívást, melyet nem véletlen időzítettek az immáron 9.
alkalommal megrendezett Teremtés hetének végére. Ez volt a zárórendezvény. A
helyszín pedig a cet gyomra, ahol szembesülhetünk önmagunkkal, feladatunkkal. A
rendezvényt nem is nevezte konferenciának, inkább egy közös gondolkodás
helyszínének, ahol az ökológiai megtérés kapcsán párbeszédet kezdhetünk,
megkezdhetjük az együttgondolkodást, a közös cselekvést. A téma a közös
otthonunk. Ez nem zöld kérdés. A teremtésvédelem több mint természetvédelem.
Ebben megjelenik a társadalmi és szociális szféra is. A bolygó jövője érdekében
párbeszédbe kell kezdenünk. A 72 Tanítvány mozgalomnak ez a lényege, ez a
párbeszéd. Ami segít, hogy az információs szőnyegbombázás ellenére is hiteles
képet tudjunk nyerni közös részigazságaink darabkáit összeillesztve. Ezt a célt
szolgája majd a szerdán induló Részigazság
Klub. Ott lehet majd kérdéseket feltenni, egymással egyet nem érteni és
közösen az igazságokat keresni. A párbeszéd hitelességéhez személyes hitelesség
kell. A 72 Tanítvány Mozgalom tanulságot akar tenni a világban, vállalni, hogy
döntéseink értékek mentén történnek. A hitelesség nem csupán olyan mindennapi döntéseink
során szükséges, mint, hogy mit együnk, vagy hogyan közlekedjünk, hanem
magánéletünkben is, ahol összhangban kell lennünk választott szakmánkkal és
védenünk kell családi értékeinket.
Szalay-Bobrovniczky
Alexandra főpolgármester-helyettes, mint házigazda Budapest turisztikai
sikerességéből kiindulva beszélt a főváros élhető voltáról, páratlan természeti
környezetéről és az ennek megőrzésére irányuló célokról. Mint mondotta, ez a
rendezvény a társadalmi és jövő nemzedék felé való felelősségünkről szól.
Említette a 10.000 új facsemete Budapestre kezdeményezést, melynek keretében
8.000 üres fahely mellett 2.000 új helyszín is facsemetét kap 2019-ig. De a
zöld kezdeményezések körébe tartozik a Margitsziget lezajlott zöldfelületi megújítása
és csatornázása, vagy az olyan szemléletformáló akciókhoz való csatlakozás,
mint a Te szedd! vagy a Föld órája. A légszennyezés csökkentése érdekében tilos
az avarégetés és korszerűsödött a BKV járműparkja, a hulladékok kezelése
kapcsán pedig bővült a házhoz menő szelektív gyűjtés és két helyen hulladék újrahasználati
központ is született. Beszámolt róla, hogy megszületett Budapest új környezeti
programja, melyben a közműcégek fokozottabb szerepet kapnak a célok kitűzése
és megvalósítása során, bővítésre kerül a távfűtési rendszer,
környezetbarátabbá válik a közösségi közlekedés, bővül az elektromos járművek
töltőrendszere. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a résztvevőkkel együtt még
többet tehetnek a főváros környezeti adottságai védelmében.
Dr. Rácz András, helyettes-államtitkár
(Földművelésügyi Minisztérium) a Laudato si enciklikára utalással kezdte
előadását. Mint mondotta, bár sokan értetlenkedtek, miért avatkozik a pápa a
környezeti ügyekbe, ők a tárcánál örültek, hogy a katolikus egyházfő
ráirányította a figyelmet erre a problémára is. Még konferenciát is szerveztek
2015 őszén az egyház környezeti szerepéről, s ekkor szembesült azzal, hogy a
témában az egyházak képviselő között már régóta él az együttműködés. Az
enciklika elvitathatatlan érdeme, hogy a teremtésvédelem mára a közbeszéd része
lett. A témában fontos a kompelx megközelítésmód, az erkölcsi alapok megléte.
Tudnunk kell, hogy mit helyes tennünk, s nem pusztán azt nézni, hogy valami
gazdaságilag megtérül-e, vagy jogszabály írja elő. Az idősek gondozása, az
elesettek felkarolása mellett ilyen ügy a környezet védelme is. Erkölcsi
parancs. Ezt az üzenetet az egyház széles rétegekhez tudja eljuttatni. 2011-ben
indult egy kezdeményezés a hazai
gyümölcs tájfajták megőrzése érdekében. Templomi közösségek, tudományos
intézmények, génmegőrző központok és a tárca összefogásában 2013 és 2016 között
148 kert született, ahol mintegy 5400 oltványt ültettek el. Visszatérve a világ
dolgaira, emlékeztetett rá, hogy a Laudato si egy forrongó, átalakuló
időszakban született, mintegy iránymutatásul a világ vezetőinek, hogy baj van,
össze kellene fogni közös célok mentén. S az államok vezetői még azév őszén
elfogadták a fenntartható
fejlődési célokat (SDG) tartalmazó Agenda
2030 dokumentumot.
A blokk főelőadásának témája Az Egyház
társadalmi tanításának tükröződése a Laudato si’-ben, melyről Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek beszélt.
Elsőként azt a kérdést járta körül, hogy miért kell védeni környezetünket.
Ahogyan János evangéliuma mondja, „úgy
szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte…”, tehát a
világban egyrészt Isten szeretete tükröződik. Másrészt a 115. zsoltár 16. verse szerint
Isten rábízta az emberre a Földet, sőt a Teremtés könyve szerint
feladatul adta, hogy művelje és őrizze. Mivel az ember Isten képmása, így
bölcsen, szeretettel kellene uralkodnia és nem zsarnokoskodnia a természet
felett. Az erkölcsi rend kötelezi az embert a teremtett világhoz való
viszonyában. A Laudato si szól a gondokról is, említve a technológiát, vagy az éghajlatváltozást,
melyből komoly vízkészleti problémák következnek már most is. De a
biodiverzitás csökkenése is szerepel a gondok között. A hit más vallásokban is
motivál a környezet és a társadalom védelme érdekében. Hit nélkül, a világot
véletlen műnek tekintve elvész az a többlet, ami motivál a védelemre. Ekkor a
cselekedeteket csak a vágyak, igények határozzák meg, megszűnik a felelősség, s
csak az élvezetek maradnak. A jövőért érzett felelősség tehát az emberi létezés
kérdéseit feszegeti. Az élő bolygó önértékén, minden teremtett lény önmagában
értékes, hiszen Isten teremtésének, szeretetteli életre hívásának eredménye. Az
élő világ több mint természet – hiszen benne van Isten szeretettervében. Az
ember szabadsága, tudatossága a feltétele a kötelezettségünknek. Ezek nélkül
csak működünk. Az emberiség léte szempontjából nem nélkülözhető a világnézet.
Ez a célok, értékek meghatározó alapja és az összefüggéseké is. A 115. zsoltár
arról is szól, hogy Isten ne értünk, hanem saját dicsőségére szerezzen nekünk
szabadulást. Ez kifejezi azt, hogy Isten ott is tud csodás megoldást hozni,
ahol már nincs emberi remény.
Az első blokkot követő kávészünetben
került sor a rendezvény sajtótájékoztatójára.
Thuróczy György, a Háló alapítója elmondta,
hogy már az 1989-ben alapított Háló is teret kívánt biztosítani a kapcsolatok
építéséhez, találkozásokhoz. Az ebből kinőtt 72 Tanítvány Mozgalom célja az
egyház társadalmi tanításának megjelenítése, népszerűsítése. A három éve indult
mozgalomnak már számos tagja és munkacsoportja van, s most a széles
nyilvánosság elé is kiléptek ezzel a konferenciával.
Erdő Péter bíboros, prímás a központi
kérdést tette fel: miért kell a világért felelősséget vállalni? Ez a kérdés meg
kell előzze a hogyan kérdést. Ha a világ értelmetlen létező volna, nem lenne indok a
felelősségvállalásra, az élet értékére. Ha azonban létezik egy átfogó
világnézet, mely az Isten és ember kapcsolatán alapul, akkor küldetésünk van és
Isten irányítása szerint kell megóvni a világot. Az idei Teremtés Hete
gondolata ennek fényében az ökológiai megtérés volt.
Zlinszky János már arról beszélt, hogy
ha megkaptuk a miértre a választ, akkor fel kell tenni azt a kérdést is, hogy
hogyan kerüljük el a krízist. Mit tegyünk? A terápia előtt azonban egy
részletes diagnózisra és prognózisra is szükség van, tehát alaposan meg kell
vizsgálni a jelen helyzetet. A konferencia ezekből próbál meg minél teljesebb
kört felvillantani. Meg kell vizsgálnunk, hol betonozódtunk be, milyen az
emberek helyzete az egyes szegmensekben (szegénység, egészség) és hogyan áll a
mag, a család ebben a világban, mik a lehetőségei, hogyan érvényesülhet a
nevelés, mely a magatartás megváltoztatására irányul. Emellett a konferencia
kimondott célja lehetőséget teremteni a kapcsolatépítésre is.
-folyt.-
