Október első hétvégéjén a Baptista Női Misszió meghívására ismét
előadást tartott hazánkban Linda Dillow, ismert író és előadó. Az Álarc nélkül
címet viselő kétnapos program során két társnőjével (Darlene Kordic és Jessica
Crisp) és számos magyar segítőjével járult hozzá ahhoz, hogy a közel négyezer
magyar női résztvevő megerősödjék Istennel való kapcsolatában, erőt merítsen élete
feladataihoz és álarcai levetéséhez élete minden területén.
A nap kezdetén az életünkre oly jellemző panaszkodás került terítékre. A
morgolódás, zúgolódás nem kedves Isten előtt, mert eltávolítja tőle a lelket.
Linda Dillow bátorította a résztvevőket, hogy bánatukat, gondjukat Isten elé
vigyék, vele osszák meg csupán. A másoknak való panaszkodás, morgolódás
elkerülésére lelki támaszként a 103. zsoltárt javasolta, gyakorlati megoldásként
pedig egy karkötőt a „Nincs több panasz” felirattal. Mialatt a résztvevők
mindegyike átvett egy ilyen karkötőt a segítőktől, a magyarázatot is megkapták
használatához. A karkötőt az egyik karon viseljük. Amikor panasz hagyja el
szívünket, vagy szánkat, helyezzük át a másik karunkra. Ekkor elolvassuk a
szöveget, ami segít, hogy legközelebb felidéződjön bennünk a tennivaló és
elkerüljük a panaszkodást. A cél, hogy végül legalább 21 napig ne kerüljön át a
karkötő egyik kézről a másikra.
A következő részben egy újabb lépéshez kaptak lelki
útravalót a résztvevők. A hála témakörében
a lelki támaszt a 92. zsoltár 1-2 verse képezte. A gyakorlati tennivalók sorába
került a reggeli hálaadás, valamint a nap végi hálanapló vezetése, megemlékezve
Isten hűségéről. Ezzel a két tevékenységgel elménk a pozitív dolgokon kezd
időzni a korábbi negatívak helyett. Érdemes először legalább egy hónapig minden
nap követni ezt a módszert, hogy aztán életünk részévé váljon. A jó dolgokon
való elidőzéshez a Filippi 4,8 ad támpontot a léleknek.
Darlene tanulságtétele során – amikor kóros
aluszékonyságáról, a narkolepsziáról adott számot - arra kaphattunk útmutatást,
hogy a dicsőítés sok esetben bizony áldozat (Zsid 13,15), amikor jogos panasz
helyett mégis hálaadással élünk. Döntés kérdése, hogy melyiket választjuk. Ezek
a döntések próbálják a hitet, mely ezekben a próbákban erősödik meg.
Jessica, akit gyermekkorától egészen 21 éves korában történt
szökéséig prostitúcióra kényszerítettek, arról számolt be, hogy a hála
gyakorlása segít levenni tekintetünket arról, amink nincs és áthelyezi arra,
amink van. Gyakorlatként köszönő levelek írását ajánlotta úgy embereknek, mint
Istennek. A konferencia résztvevőit arra bátorította, hogy írjanak levelet Istennek
és annak, aki lehetővé tette, hogy most részt vehessenek a rendezvényen és
köszönjék meg nekik ezt a lehetőséget.
Mint Jessica mondta, az igazi szabaduláshoz szükséges igent
mondani Istennek életünk minden eseményére úgy a múltunkban, mint jövőnkben.
Teljes bizalommal Isten kezébe kell helyezni életünket. Akkor is, ha nem így
érezzük. Szavaink sokszor készítik az utat érzéseinknek. Életünk fájdalmai a
hálán keresztül közelebb visznek Istenhez. Így Ő válhat gondviselőmmé,
gyógyítómmá, mindenemmé. A megelégedettség titka, hogy bensőségesen ismerem
Istent, lelkesedem azért, amit tett és békét kötök azzal a történettel, amit életemen
keresztül mesélt az Úr.
A szünetet követően a házasság témája került terítékre. Ez a
téma nem csupán azoknak fontos, akik már benne élnek, mert a házasságról szóló
tanítást már jóval előbb el kell sajátítani, hogy a gyakorlatba át tudjuk majd
ültetni, ha eljön az ideje. Az Isten akarata szerint való házasság az a
terület, ahol leginkább meg kell élnünk az álarcnélküliséget. Az 1Móz 2,18-25
tanulsága szerint a házasságot maga Isten tervezte az ember számára. Méghozzá
azért, mert „nem jó az embernek egyedül lennie”. Ez az első hely a
Szentírásban, ahol szóba kerül, hogy Isten teremtésében valami nem jó. Isten
ezért szerez „segítőtársat” az embernek. A Szentírásban itt használt szó Isten
egyik elnevezése végig az ószövetségben. A 118. Zsoltár 15. versében is így
nevezi magát az Úr. Isten tehát egyik saját nevét adta a nőnek. Ez egy igazán
különleges dolog.
A házassággal Isten célja (1Móz 2,25), hogy a két fél eggyé
váljon annyira, mintha összeragasztották volna őket. A szexuális intimitás
során a legmélyebb kötődés alakul ki a két ember között. Az Isten szerint való
házasságban mezítelenekké válnak egymás előtt a felek fizikailag, érzelmileg, szellemileg
és nem szégyellik ezt. Egymás szerelmesévé és legjobb barátjává válnak, amint
azt az Énekek éneke 5,16 is mutatja. A Filippi 2,3-4 szem előtt tartása segítheti
a kapcsolat bensőségességének növelését. Fontos tehát, hogy a házastársak
semmit se cselekedjenek versengésből, keressék a másik hasznát, azaz kerüljék
az önzést. A feleségek azt a meghívást kapják, hogy saját érdekük előtérbe
helyezése helyett gondolkodjanak és gondoskodjanak férjük vágyairól. Hiszen
minden feleség számára életében a legközelebbi személy a férje. Ezért fontos
arról gondolkodnia, hogy hogyan lehet segítségére. Nagy és fontos kérés az Úr
felé minden feleség részéről, hogy az Úr férje segítése érdekében faragjon le
az ő önzéséből. De fontos tudni, hogy minden bensőséges házastársi viszonyt az
önzés tesz tönkre. Ezért fontos minden feleségnek megtanulnia és alkalmaznia a
Filippiekhez írt levél 2. versét. Ezen az úton juthatnak férjükkel valódi
szerelmes és barát viszonyba.
Linda előadása után Jessa tett tanulságot házasságának első
évéről. Mint mondotta, bár jártak jegyesoktatásra, mégis elvárások voltak benne
a házasságot illetően. Úgy gondolta, hogy a házasságkötés után már soha többé
nem lesz magányos és könnyebbé válik az élete. Sajnos ez a vágy nem találkozik
a valósággal. Személyes életében meg kellett élnie, hogy házasságkötése után
olyan műtéten esett át, aminek következtében nemigen hagyhatta el a házat. Az
egyedüllét depresszióssá tette, amit kezdetben titkolni igyekezett férje előtt.
De a házasságban az álarcnélküliség megkívánja, hogy lelkét is feltárja férje
előtt, akkor is, ha éppen fáj, ha nem szép. A szeretet lényege hogy megismerjek
és megismerjenek. Ez pedig sebezhetővé tesz testileg, lelkileg. Az igazi
bensőséges kapcsolatról szépen beszél a 139. szoltár 1-6 verse. A Bibliában a
megismerni héber szó a szexuális együttlétet is jelentő szóval egyezik meg. Ezt
használja a Szentírás az igazi mély ismeret kifejezésére. Jessica imaként
javasolta a 139. zsoltár 23-24. versét, melyben arra kérhetjük Istent, hogy
tárja fel számunkra és tisztítsa meg azokat a területeket, ahol távol tartjuk
magunkat férjünktől. Ez a folyamat nehéz, igazi tűzpróba. De ez a tűz segíthet
közelebb kerülni férjünkhöz és együtt Istenre vetni tekintetünket. Meg kell
osztanunk a társunkkal, hogy valójában hogyan vagyunk, mire vágyunk, mit
szeretünk. Izgalmas folyamat Jézuson keresztül megismerni a másikat és
magunkat, illetve megtapasztalni, hogy a másik ennek következtében úgy és
olyannak szeret, amilyenek vagyunk.
Darlene tanulságtétele során az 1Kor 13 versét helyezte a
résztvevők szívére, mint a bensőséges házasságot segítő biztos pontot. Először
a szeretet jóságos voltáról beszélt, melynek gyakorlásához Isten segítségét
kérhetjük. A szeretet nem irigykedik kitétel kapcsán javasolta, hogy érdemes
határvonalat húzni házasságunk köré. Könyvek, televízió, filmek, internet
esetében egyaránt komoly határt húzni arra nézve, hogy mit engedünk magunkhoz
közel. Mert ezek szinte észrevétlen el tudnak szakítani társunktól annak révén,
hogy elégedetlenné tesznek a jelen helyzetünkkel, férjünkkel. Fontos továbbá,
hogy ellenkező nemű személlyel ne ápoljunk bensőséges baráti kapcsolatot. Ha
mindezek ellenére valami vagy valaki beférkőzik a két fél közé, akkor sürgősen
segítőt kell keresni, aki imádkozik értünk és elszámoltat, valamint be kell
avatni a házastársat is. A már megrendült érzelmek lassan fognak
visszaalakulni, de mindig van remény. Azon versre, hogy a szeretet nem
kérkedik, nem keresi a maga hasznát, javasolta, hogy vessünk számot azzal, nem
önközpontú-e a házasságunk. Nem támasztunk-e elvárásokat férjünk felé. Nem
gondoljuk-e azt, hogy milyen ügyesen látjuk el a családot, vagy hogy tökéletes
feleségek vagyunk, vagy jobban tudunk elvégezni dolgokat, mint a többi családtag.
Ha ilyesmit fedezünk fel magunkban, akkor önmagunkról Istenre kell emelni
tekintetünket. A Filippi 2,3-7 verseit alkalmazzuk férjünkre is. Viselkedjünk
vele szemben úgy, ahogyan Jézus viselkedett másokkal. Hiszen Ő is szolgai
formát öltött. A nem gerjed haragra és nem örül a hamisságnak rész kapcsán
jelezte, hogy éppen a házasságunk az, ahol legönzetlenebbnek kellene lenni. A
házasságban saját szívünket látjuk vissza. Ez a vers segít, hogy tudjuk adni és
fogadni a bocsánatot Istentől. A szeretet gyakorlásához, házasságunk
bensőségességének megtartásához 2 gyakorlatot is ajánlott Darlene. Saját
házasságukban ők minden reggel, felkelés előtt kb. 15 percet töltenek együtt
közös imában. Illetve minden házassági évfordulójukon 1 napra elvonulnak
kettesben, s a nap során egy közös naplóban megörökítik az elmúlt éve legszebb
pillanatait és harcait, az imádságaikra kapott válaszokat, azokat az embereket,
akiket Isten használt az életükben akár próbaként, akár bátorításként. Ebben a
naplóban fogalmazzák meg továbbá imakéréseiket a következő évre, az Isten
vezetésével elérendő célokat. A nap során továbbá imádkoznak mindenkiért, aki
eszükbe jut.
A következő előadó egy magyar tanulságtevő volt, aki saját
házasságának története kapcsán osztott meg néhány tanulságot a résztvevőkkel.
Kiemelte az Istennel való szoros közösséget (közös ima minden nap), házasságról
szóló jó könyvek közös olvasását, valamint házaspáros konferenciákon és
tanfolyamokon való közös részvételt. Utóbbi segít tágítani a szemléletet abban,
hogy mások is nehézségeket élnek át és van megoldás. Fontos tanulságként
említette még, hogy a feleségnek mindig férjét kell elsőnek tekintenie és
gyermekeit másodiknak, hiszen férjét örökre kapta, míg gyermekeit csak
időlegesen. Fontos, hogy szeretetteljesen búcsúzzunk férjünktől és szeretettel
várjuk őt haza. Érdeklődjünk a vele történtek felöl. A lakás helyett a
személyeket tekintsük fontosnak. És szakítsunk elegendő időt arra, hogy
kettesben is legyünk. Ekkor kérjünk meg másokat, hogy vigyázzanak a
gyermekekre.
A konferencia további négy előadásáról és a tanúbizonyságokról a következő részekben számolok majd be.